Tiszteletadás: Emléktáblát kap Soprontól az akadémikus

Százéves lenne Verő József

Száz éve született dr. Verő József akadémikus, kohász professzor, aki elsőként kapta meg a kohómérnöki tudományok doktora címet. Az évfordulón emléktáblát helyeznek el egykori otthona, az Ősz utca 6. szám alatti ház falán.

Az igazán nagy tanáregyéniségek a legbonyolultabb dolgokról is egyszerűen, közérthetően beszélnek. Úgy adják át tudásukat tanítványaiknak, hogy közben stabil értékrendet közvetítenek. Dr. Verő József professzort Sopronban és Miskolcon is tisztelet övezte hallgatói és tanártársai körében. Legendák szóltak személyéről, arról, hogy született pedagógusként diákok százaival szerettette meg a metallurgiát. A fiatalok tőle tanulták meg az önálló gondolkodást, a tiszta, világos érvelést.

Dr. Verő József tudományos eredményeiről nyolc könyvet írt és 117 cikkben számolt be hazai és külföldi folyóiratokban. Az Akadémia tagja volt, kétszeres Kossuth-díjas műszaki egyetemi tanár, okleveles kohómérnök, de mégsem a kitüntetéseire volt a legbüszkébb, hanem a három (összesen hat méter) fiára: Józsefre, Lászlóra és Balázsra. Ők valamennyien követték édesapjuk nyomdokait.

Verő professzor a magyar tudományos élet egyik legismertebb alakja, 1904. január 26-án született Sopronban. Kitűnővel végezte a bencés gimnáziumot, és 1926-ban kitűnő minősítésű vaskohómérnöki oklevelet szerzett. Állami ösztöndíjjal egy évet a charlottenburgi műszaki főiskola vendéghallgatójaként töltött, ahol életre szólóan eljegyezte magát a metallográfiával és a fémek anyagvizsgálatával. Oktatói tevékenysége természetes kiegészítésének tekintette a tudományos kutatást és az eredmények gyakorlati alkalmazását. Korán felismerte, hogy az anyagok szerkezete szabja meg a tulajdonságaikat.

A nagy tudású professzor fájó szívvel szakadt el szülővárosától, amikor az egyetem bánya- és kohómérnöki kara Miskolcra költözött. Eleinte hetente utazott Miskolcra illetve Budapestre, 1952-ben azonban kénytelen volt áttelepedni a fővárosba, ahol a Vasipari Kutató Intézet igazgatójának nevezték ki. A miskolci egyetem tanszékét 1968-ig, a kutatóintézetet 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette. Verő József 1985. május 21-én hunyt el, hamvait - akarata szerint - a Szent Mihály temetőben helyezték nyugalomba. Számtalanszor hangoztatta, hogy szívében mindig Sopront tekintette otthonának. Városunkhoz kötötte fiatalsága, egyetemi évei és tudományos pályájának egy jelentős szakasza.

Megjelent a Kisalföld című lapban, 2004. január 24-én.
Szerző: Bódvai Ildikó